Egész napos kormányülésen vitatták meg Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai, hogy hogyan lehetne mégiscsak kihúzni az ország gazdaságát a slamasztikából. Tudósítónk két csomag Pokemon kártyát adott a Köztársasági Őrezrednek, hogy előtte bepoloskázhassa a termet. A jelenlévők gondolatait a Táltos egyház telepata vezetője, Kovács-Magyar András jegyezte le számunkra, némileg komolyabb összegért. Az információinkat rövid prózába foglaltuk:

"Nem kétséges, hogy ha az ország részvénytársaság lenne, már mindannyian elpasszoltuk volna a részesedésünket. - kezdte meg nyitóbeszédét a kormányfő. Mindenki helyeslően bólogatott, kivéve Bajnai Gordont, ő ugyanis már korábban svájci bankszámlákra menekítette vagyonát, és az amerikai állampolgárságának intézése is folyamatban van. Gyurcsánynak megfordult a fejében, hogy vajon ő -e az egyedüli hülye a teremben, akinek még magyar kötvényekben és forintban  van a vagyona, de hamar elhessegette magától a gondolatot, hiszen nyilván mindenki hülye, aki tagja a kormánynak. A kínos csendet Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter hangja törte meg. Egy cifra káromkodást eresztett meg, amikor az államháztartás adósságait nyilvántartó adatokhoz ért. "Honnan szerzünk ennyi pénzt?"-kérdezte. Gyurcsány enerváltan tekintett fel az asztalról. Egy ideje már csak az asztalt szokta bámulni a kormányüléseken, és mindenféle dolgokat képzel el a fejében, amíg a többiek elosztják egymás közt a pénzt. Sosem szeretett volna igazán miniszterelnök lenni, de sajnos így hozta a sors: vagy ez, vagy a börtön. Persze, lehet, hogy így is ott köt ki. Beleborzongott a gondolatba. "Mennyi pénzt?"- kérdezte Kókától. Kóka nézte, nézegette a kimutatást, próbálta csoportokba rendezni a számokat, először hármas, aztán hatos csoportokba, de végül belátta, hogy ő ilyen nagy számot bizony nem tud kimondani. "Mennyi milliárd milliószórosának négyzete?" - próbálta komolyan kérdezni, de persze a többiek rögtön kiröhögték, hogy nem tud számolni a gazdasági miniszter. Kóka rákvörös lett, és sértődötten kijelentette, hogy ő az orvosi egyetemen csak fehér és vörösvérsejteket számlált, és azokból sosem volt több pár százezernél egy petricsészében. Bajnai Gordon egy fölényes mozdulattal kivette a kimutatásokat Kóka kezéből, de hamarosan rájött, hogy ő sem tudja kimondani ezt a hatalmas számot. Kézről kézre járt a kimutatás, de senki sem tudta kimondani az összeget. Gyurcsány az asztalt bámulta, és tágas napsütötte virágos rétet vízionált maga köré. "Ki a szar írta ezt? Ilyen szám nincs is!" - vélekedett Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. "Hívjuk fel a Szilvesztert!" - javasolta Hiller Pista. A kultúrálisügyi miniszter természetesen az Akadémia elnökére gondolt, ám a javaslatot hamar megtorpedózta Horváth Ágnes, ugyanis ő a legkevésbé sem akarta látni Vizi E. Szilvesztert. Túl élénken éltek benne az intések amiket Vizi E. a vizsgákon hozzá intézett. (Pl.: Inkább váltson szakmát, mehetne például bakternek.) Végül megállapodtak abban, hogy nem fontos, hogy nem tudják még kimondani az összeget, úgysincs rá pénz. "Azért valahogy annyit megpróbálhatnánk összeszedni, hogy kimondható nagyságúra csökkenjen." - jegyezte meg Magyar Bálint, aki már nem volt miniszter,  de mivel nem vették el a belépőkártyáját, nosztalgiázásból bejárt a kormányülésekre. Egy mély rekedtes hang egyszer csak azt tanácsolta, hogy bizony a kulákokból kéne kiverni az összeget. Mindenki nézett jobbra-balra, míg végül Gyurcsány mellett megpillantották Biszku Béla kopasz fejét. A kormányfő egy gyengéd pillantást vetett a munkában megőszült, idős kommunistára, majd így szólt: "Azok az idők már elmúltak, Béla bácsi." Azzal megfogta a kezét és kikísérte a teremből. Amíg visszazárta Horn Gyula mellé a járókába, a többiek a helyzet megoldásán tanakodtak. "Végül is, mit szoktunk csinálni, ha nagyon elkúrunk valamit? Bemártunk valaki mást, nem?" - okoskodott Fodor Gábor, azzal egy slukkra elszívta a marihuánás cigarettáját, majd ivott rá egy kis abszintos rumot. A többiek érdeklődve figyelték mi lesz a környezetvédelmi miniszterből, ahogy hatni kezd az anyag. "Először is megválasztunk egy majmot Magyarország királyának." -kezdte- "ráíratjuk a nevére az egész hóbelevancot. Ha bármi gáz van, a majomé minden felelősség." Mindenki Takács Albertre, a teremben lévő legtapasztaltabb jogászra tekintett. Az igazságügyi és rendészeti miniszter felpillantott a tetriszezésből, és egy bólintással jelezte, hogy nincs jogi akadálya a majom megválasztásának. Mindenki ujjongott, tapsolt, azon nyomban megalapították a Kormányzati Majom Minisztériumát. Aztán Gyurcsány Ferenc hirtelen felébredt. Rájött, hogy elaludt, miközben az asztalt bámulta, és még mindig az adósság nagyságát próbálják kitalálni a többiekkel a teremben. Biszku Bélát, és a majmot is csak álmodta. Arra gondolt, hogy vajon mennyi hasonlóság van közte és a majom között, aztán bánatosan hazaküldte a többieket. Ma sem csináltak semmi hasznosat, és sikkasztani is alig sikkasztottak. - gondolta azzal megnyitotta a gázcsapot és bedugta a fejét a sütőbe. De ez már egy másik történet.